Ha már biciklitúra..

Sofie inspirációja nyomán írogatok kicsit belga és francia túratapasztalataimról, képekkel megspékelve.

Szóval 3 évig Brüsszelben laktunk Eszterrel és ezenközben elég sok alkalommal kerekedtünk fel biciklivel szétnézni arrafele. Nagyobb túra csak egy volt, ezen ketten voltunk 2004-ben, és kb. 500 km volt Burgundiában és a Mosel mentén Németországban, vonatozásokkal megszakítva. Egyszer voltunk egy kisebb túrán Picardie-ban, a tengerparton, fókanézéssel egybekötve. Emellett volt egy csomó kisebb túra Belgiumban, általában cseh, lengyel és magyar barátainkkal abszolváltuk ezeket.

Itt most nem fogok részletes túraleírásokba bocsátkozni, bár a legjobb útvonalakhoz megpróbálok fellelni néhány útmutatást, hogy más is megtalálhassa. Menjünk országonként.

Franciahon

A burgundiai túránk gyakorlatilag két túra volt: az egyik Chalon-tól Macon-ig először a Canal de Bourgogne, majd egy régi vasútvonal helyén. Egyébként Franciaországban (de más országokban is) a két klasszikus túrabicikliút-megoldás a folyók/csatornák mellett a hajóvontató utak ("chemin de halage") helyén létesített, és a megszüntetett vasútvonalak helyén létesített bringaút. Csomagokkal megrakva ezek azért is nagyon kellemesek, mert eredeti funkciójukból eredően nincs rajtuk túl sok emelkedő. Én főleg a vasútvonalakból átalakítottakat szeretem, a hidakkal, alagutakkal, fantasztikus.

Szóval Chalontól Maconig, először egy csatorna mellett, majd a vasút helyén. Azóta
úgy látom, lett egy burgundiai biciklis honlap, tele infóval. Ehhez a túrához itt a link.

No, az útvonalhoz csak annyit, hogy nagyon szép régi falvak, városok, többek között Cluny (a híres apátság) mellett megy el, mindenhol többszáz éves kőházak, ilyen jellegzetes sárgás színben, közben szőlők, bor, minden. Néhány helyen megvan az állomásépület is, pl. lakóházként, csak vonat helyett bicikli fut be az állomásra. Az út legvégén, Macon előtt a volt vasúti alagút is most már bringás alagút, kicsit beázik, de hihetetlen volt rajta átmenni :)

A másik a Canal de Nivernais mellett ment, ez egy csatorna, ami tele volt zsilipekkel, régen itt úsztatták a tüzifát Párizsba. Ma már inkább biciklis és hajós túraútvonal, ez is fent van a honlapon. Egyébként azért volt jó, mert ilyen istenhátamögötti helyeken megy át, teljes nyugalom, totál kikapcs. A szállásunk egyébként végig kemping volt, ezeket meg lehet találni itt. Általában önkormányzati kempingek, volt olyan, ahol kettőnknek került 5€-ba. Nem volt luxusfelszereltségű, de lehetett zuhanyozni, ilyesmi. Az út vége Auxerre, aminek nagyon szép belvárosa van. Még több kép itt.

Pár évvel később Picardie-ba mentünk fókát nézni, és az út egy részét biciklivel tettük meg. Először Comines-tól Lille-ig, át a belga-francia határon, utána pedig Abbeville-től a tengerpartig. Plusz én visszafelé kipróbáltam egy újabb vasút-helyén-bicikliutat Abbevilletől Hesdinig. Képek itt.

Némethon

Ennek a nagy túrának a második fele Németországban (illetve az elején Franciaországban és Luxemburgban), a Mosel folyó mellett volt. Ez kevésbé maradt emlékezetes, talán az eső miatt, meg a minden egyes kempingben sramlizenére bulizó németek miatt :)
De azért szép volt ez is, a folyót ilyen meredek, szőlővel beültetett dombok határolják, közben kis német városok, nem rossz. Ennek is van honlapja, mi anno egy térképet rendeltünk, és az alapján mentünk. Egyébként Franciaországban is egy csomó régió honlapján lehetett ingyen térképet rendelni, még postaköltséget sem kellett fizetni, és pár nap múlva ott volt a belga címünkön!

Belgahon

Itt egy csomó kis túrát csináltunk. Néha a számozott csomópontok mentén, ez nagyon kiterjedt pl. Limburgben (Hasselt, Tongeren környéke), ahol pl. az Alden Biesen nevű kastély kertjét keresztülszeli egy bicikliút. Itt volt az, hogy egy óriási eperföld mellett mentünk el, és jól belakmároztunk..

Vagy mentünk a tengerparton, a Saharán át (ez egy homokbuckavidék :), meg az Ourthe folyó mentén, a volt 29-es vasútvonal mentén folytatva.

De csináltunk túrákat Brüsszelen belül is. Ha valaki ott jár, simán bérelhet egy biciklit, és mehet is. Ott is van átalakított régi vasútvonal :) egy tutijó híddal, meg egy rakás park. És a legjobb, van egy "Promenade Verte", ami egy 60 km-es bicikli- és gyalogosbarát útvonal, és körbemegy Brüsszel körül.

Aztán volt egy 2 napos körutam a belga-francia határ mentén, amit Florenville-ig vonatozva a Sainte Cécile-Messincourt volt vasútvonalon kezdtem, majd elmentem Sedanig. Itt vonatra ültem, és elvitettem magam Charleville-Mezieres-be, majd egy kempingben éjszakázva Rocroi-n át (ami egy teljesen körszimmetrikus erődváros) visszajöttem Belgiumba (közben megnéztem a chimay-i apátságot), és a Chimay-Froidchapelle volt vasútvonalon át (kicsit nehéz megtalálni az elejét) Philippeville-be, ahol vonatra ültem.

A belga túrákról itt vannak képek.

Szállítás

A biciklit mindig vonaton szállítottuk. Franciaországban nagyon jó, hogy a regionális vonatokon (TER) ingyen lehet szállítani a biciklit (és sok német tartományban is). A távolsági vonatokon nem mindig, a TGV-n pedig nem lehet, csak táskába csomagolva (100x120 cm, kerekek és pedál leszerel). Belgiumban kell biciklijegy, amiből lehet napijegyet venni, az olyan 8€ körül van. Az "emberjegy" pedig nagyon olcsó, ha mondjuk többen mentek és nemcsak egy alkalommal, akkor van 10-es "gyűjtőjegy" 60€-ért, amivel 10 bármilyen hosszú utazást lehet tenni Belgiumon belül (ha 2-en utaznak, az 2 utazás). Franciaországban az SNCF honlapján lehet kedvezményes jegyet venni, ha jó előre megveszed.

Szegény OEP

Cucc leadva, alig van munka, hawaii. Ennek örömére bicikliztem tegnap délután egyet. Na most, arról, hogy mennyire veszélyes 1900 km-t megtenni (mert egyesek féltettek, persze hát érthető okból), ami alatt semmi történt az egy kinyíló ajtón kívül, és milyen ehhez képest Budapesten biciklizni. És most nem az autókról van szó, mert azokra figyelek. Hanem a Jászberényi úton (egyébként a világ legundorítóbb helye, de Mátyásföld felől csak így lehet visszajönni Pesterzsébetre), szóval egy kedves kóbor kutya elkezdett üldözni, miután megijedt a látványomtól, és fogaival célba vette a vádlimat. Csak egy kicsit megkarcolta, és utána elszeleltem, de mivel felsértette a bőrt, ezért mindenképp akartam oltást.

Először a kispesti ügyeletre mentem el, ott mondták, hogy ezzel nem foglalkoznak, elküldtek a Merényi Kórház baleseti sebészetére. Itt vártam 3 órát, közben egy kis Vészhelyzet élőben, csávó összeesett a folyosón, meg ilyenek. Na, oltást itt sem kaptam, csak egy papírt, amivel a háziorvoshoz kell mennem. Ma elmentem oda is, ő elküldött az ÁNTSZ-hez, hogy ott szerezzem be az oltást, amit majd ő utána bead (és még 4 alkalommal vissza kell mennem, mert a veszettség elleni oltás ilyen). De szerencsére egyik helyen se kellett sokat várnom, meg hát biciklivel könnyen megyek ide-oda (az igaz, hogy munkába 11.30-kor értem be..). Egyébként az ÁNTSZ-ben kiderült, hogy egy ilyen oltássorozat (az 5 db ampulla) 160 000 Ft-ba kerül, amit az OEP fizet, és a Sanofi nevű francia gyógyszergyár elég jól jár vele (gondolom). Vajon évente hány embert harap meg kutya, és mennyibe kerül ez nekünk...?

...itthon ilyen.

Mostan sok a munka, meg talán már nincs is mit írni erről a túráról. Ma BKV-znom kellett, mer Vili tegnap defektes lett, és nem vót időm szerelni. Pedig dejó lett volna most hajnal 3-kor azzal hazajönni az üres utakon (nem buliból...).
Sikerült megalakítani amúgy az MK dél-pesti területi szervezetét, úgyhogy most már ez is van, remélem jó dolgokat csinálunk majd. De egyelőre a ki***ott kitöltőprogrammal virrasztok...
Ez hülyeségeket ír egyébként arról hogy mikor posztoltam, valójában reggel 4:42 van..

Néhány update

A képekhez kerültek feliratok (magyar/angol), és térképen is elhelyeztem őket, mert a Picasa aszonta hogy lehet azt is. És nem is rossz, mert tök jól kirajzolta az útvonalat. Szóval érdemes erre is ráklikkolni.

A titkos UFO-bázisról egyébként kiderült, hogy az a neckarwestheimi atomerőmű. Elmentem egy másik mellett is, amiről gyanítottam, hogy atomerőmű, de azt egyébként már leállították.

Számadás

Először is: itt vannak a képek.

Tehát a vége: 1893 km, 11 nap, kb. 150000 Ft.

Ebből az utazás: kb. 36000 Ft a vonat (SparSchienen jegy Bp-Bécs, Bécs-Köln, Thalys Smilys jegy Köln-Brüsszel), 2000 Ft volt a vonat Stuttgartba és vissza, amikor eláztam, és kb. 5000 Ft-ot költöttem kompokra (2 a Neckaron, 5 a Dunán + a hajó Weltenburgnál). Biciklijegyre nem kellett költeni, mert bicikliszállító táskában vittem, az viszont 17000 Ft volt (Decathlon).

Egyéb felszerelés: Kelly's biciklitáska 6000 Ft (ennél azért lehet, hogy jobb az Ortlieb, ami tuti nem ázik be), esőkabát 13000 Ft (na ezt nem ajánlom, már ugye írtam miért), új fékpofák, fékbowden 5000 Ft, szemüveg 1500 Ft, biciklisnadrág ? Ft (kaptam), kesztyű 1500 Ft.

Szállás: 7 helyen a Hospitality Club tagjainál aludtam, a másik 3 szállás összesen 21500 Ft volt. A két osztrák panziót az utcáról találtam meg, a pozsonyi hostelt pedig a HostelWorldről.

Térkép: erre nem költöttem, internetről vadásztam le néhány leírást, és aztán a jelzéseket követtem. Mondjuk ez nem az a 100%-os megoldás, el is tévedtem párszor. Ajánlott úttervezők: Európa, Belgium, Hollandia, Nordrhein-Westfalen, Hessen. A magasságprofilt a Gmaps-pedometerrel csekkoltam <-- itt valamiért már nem műxik a dolog, helyette ezt ajánlom.

Kaja: hát mivel ez volt az üzemanyag, erre költöttem a legtöbbet, 50000 Ft-ot, ami ugyan több, mint a Brüsszel-Bp távolság benzinára, de az ember egyébként is eszik, úgyhogy :)
Amúgy a kaják nagyon jók voltak, különösen a spárgaebéd, Dieter pizzája és a savanyúkáposztás nudli volt emlékezetes.

Egyébként hát utólag tényleg kicsit erős volt a tempó, így néha túlságosan is erre kellett koncentrálni, de azért volt alkalmam körülnézni meg gondolkozni is közben. Ahol HC-soknál szálltam meg, azért nagyon jó volt, hogy tényleg várt valaki, és általában nagyon rendesek voltak, szóval ezúton is köszönet nekik, bár ők nem olvassák a blogot, mert nem tudnak magyarul..

Aztán amiből nagyon sokat láttam még, azok az állatok. Nyilván egy csomóféle háziállat, de azon kívül főleg nyulak (akik kb. 40-nel menekültek, mikor megzavartam őket), csigák (ők lassabban), de futott át előttem vidra (nyest?) is Ausztriában, találkoztam őzzel, meg egy csomó madárral. A madarakhoz nem értek annyira, ezért nem bírtam beazonosítani őket, de sokszor láttam ragadozómadarakat is, a bősi erőműnél pl. az egyik ilyen (héja?) egy ürgét kapott el éppen, de kiejtette, és az ürge elszaladt... A Rajna mellett láttam kárókatonát, egyszer pedig a bicikliúton két szürkegém állta az utamat.

A következő bejegyzésben még írok pár tapasztalatról, de egyelőre még mindig nem pihentem ki az utat...

A leghosszabb nap

Uccsó nap, 253 km, este 10-re értem haza, de otthon vagyok :)
Persze megint elszámoltam valahol a kilométereket. Ez nem is volt olyan nagy probléma, hanem a szembeszél. Masszív keleti szél fújt egész nap, és mivel a Duna szlovák oldalán egészen Párkányig keletnek jöttem, ez nem volt egy kellemes dolog. Kellően unalmas is volt ez a rész, a bősi víztározó gátján, utána a Duna gátján, Komárom után meg főúton.. Esztergromtól meg már ismertem a környéket. Átkompoltam Szobra és onnan a bringaúton Dunakeszi-Káposztásmegyer-Pesterzsébet.
Tankoltam Csicsón, Komáromban (fagyi+fornetti), Dunaradványban és Párkányban, hogy az utolsó koronáimat is elköltsem. Jövőre ugye már nem is lesznek használhatók. Ja és benéztem Ciliék kocsmájába Kismaroson, ahol kaptam palacsintát :)

Most kissé fáradt vagyok, de majd még írok mindenféle dolgokat. Sztéj tyúnyd oder használj rss-t.

Melktol Pozsonyig

Most tobb idom van, itt a hostelben van ingyen internet. Egyebkent a nap eleg szarul indult, mar a reggelitol eltekintve, mert esett, bar nem nagyon, viszont folyamatosan. Ennek ellenere eleg jol haladtam, bar vegul is itt Ausztriaban nem nehez, mert eleg egyertelmu az ut, es mindenhol aszfalt.

A tegnapibol meg talan kihagytam, bar nem sok minden tortent, hogy Greinban ebedeltem (4kor..), egy igazi osztrak imbissben = husbolt es fapados etterem egyben, ahol is Fleischknodelt ettem, ami hussal toltott gomboc (szilvasgomboctesztabol). Itt kompoltam at a jobb partra, ahol Melk is volt, es itt meg egy etteremben egy jo kis gombas spagettit nyomtam.

Szoval mara a cipom meg se szaradt, es igy kellett mennem az esoben, de egy ido utan hozzaszoktam. Kicsit azert uncsi ez az osztrak szakasz, vegig szinte a gat mellett. Tegnap a Grein es Melk kozotti szakasz a hegyek kozott volt, az jobb volt. Igy hat szep lassan beertem Becsbe, utkozben megalltam ket "Fahrradtreffel"-nel, a bicikliut mellett levo ilyen bufek, az elsonel Bratwurstot + sutit, a masodiknal Bauerknipfert (parasztfankot) ettem bodzaszorppel :)
Becsben a Donauinselen vezet a bringaut, szoval a varosbol nem sokat lehet latni, de most nem nagyon volt ilyenre idom. Viszon elallt az eso, amit elegge tudtam ertekelni. Utana ilyen olajtartalyok kozott kellett elmenni, es a Donauauenben megy az ut, az egy hatalmas arteri erdo, nemzeti park, nincsenek benne falvak, es biciklissel se nagyon talalkoztam, csak 40 km-en at a gaton, mellette a fak, retek. Ja igen, csak a brosuramban az volt, hogz Becs-Pozsony 30 km, de valojaban 57. Igy ma, mivel elozo nap eleve kevesebbet mentem, 180-at mentem.
Aztan jott Hainburg, ami jonak nezett ki, de itt se alltam meg, innen mar nem volt messze a hatar. A hatartol pedig 8 km Pozsony. Mivel senki nem valaszolt, nekem kellett szallast keresnem. Korbejartam az egesz belvarost hostelt nezve, nem volt egy se, de arra jo volt, hogy lassam, hogy (mondjuk Regensburg utan) ez a masodik legjobb varoskozpont, elkepeszto, hogy milyen jol megcsinaltak. Aztan talaltam viszont egy internetcafet, ahol rakerestem a hostelekre (2 volt), es az olcsobbikban talaltam is szobat. A Slovak Pubban vacsoraztam, ahol 6 eve is ettunk a danubiasokkal, brindzove haluskit meg krumplipalacsintat. Ugy tunik, meg mindig olcso itt a kaja.

Eleg faradt vagyok, meg koran kene indulni holnap, ugyhogy konyec. De otthon meg folytatom :)
Meg majd jonnek a kepek.

Pffff..

Most csak gyorsan, mert itt a szallodaban ideengedtek a gephez. A tegnap katasztrofa volt, nap kozepen volt egy szaraz idoszak, de aztan megint elkezdett esni, es nem akart elallni. Nekem szallast kellett talalnom, vegul Melkben sikerult. Itt van az apatsag, ami Ausztria egyik fo nevezetessege, ugyhogy a szallas nem olcso, 39-ert talaltam egyet egy panzioban. Szerencsere svedasztalos reggeli, ugyhogy mindent megettem, amit lehetett - sajtos-sonkas szendvics, lakvaros kenyer, tea, narancsle, joghurt, aszaltszilva-tokmag-meggyszosz leontve tejjel, kalacs. Amiben csak van energia :)

Daor egyelore nem valaszolt, a penzem fogy, bar kartyaval is tudok felvenni. Es akkor holnap mar otthon lehetek :)
Azert is akartam, mert szombaton dolgom van, de azt nem gondoltam, hogy 3 programom lesz egyszerre.. valahogy mindent aznapra tettek: pszichodramakurzus, Kerekparosklub kozgyulese, jatszoter-felujitas a lakoparkban. Na mindegy.

Na ciao.

Viz alul-felül

Reggel elindultam errol a vilagvegi helyröl. A tulaj mondta, hogy ma sok esö lesz, es igaza volt.. Az arban (27€) amugy reggeli is volt, de aztan meg bevasaroltam az elsö varosban is. Itt meg csak szemerkelt. Ezutan viszont, miutan kiertem a hegyekböl es az arteri erdö mellett mentem eppen, megint jött egy felhöszakadas, es ez nagyjabol tartott Linzig, ahol most egy internet cafeban ülök es probalok szaradni, de ugyis fog meg esni. Linz egyebkent tetszik, csakhat esik.
Sajnos Pozsonyban egyik ismerösöm se er ra, az egyik mar nem lakik ott, a masik Bukarestben, a harmadik New Yorkban van, ugyhogy youth hostel lesz vagy ilyesmi. Vagy Daornal alszom (Viktor haverja), most kerdezte Eszter.
Amugy a biciklin mindig mindenfele gondolatok eszembe jutnak, de itt a gep elött mar nem tudom felidezni oket. Na mindegy.
Nyomom tovabb az esöben, ma Kremsig kene elernem, vagy majdnem. Mivel tegnap elöbb megalltam, vegül is csak 140-et tekertem, ugyhogy ma 160-at kell kb.
Itt az utvonal: http://maps.google.com/maps/ms?ie=UTF8&hl=de&msa=0&ll=48.345297,14.254761&spn=0.404342,1.104126&t=h&z=10&msid=106185654701458235459.00044ed431b72f7fc975e

Byebye Deutschland

Tegnap kicsit megfaztam az esöben, ugyhogy jolesett reggel a mentatea, amit Uli csinalt (a bogeni host). Gyorsan elindultam, de elötte meg vettem peksütit ottan, csak olyan bunkon nezett az eladocsaj, hogy nem volt kedvem ott megenni, igy kinn a mezön tettem ezt meg, nehany lo tarsasagaban, akik ott legelesztek. Ejjel is esett amugy es iszonyat szürke idö volt, eselytelenül szarogattam a tegnap elazott cuccaimat a csomagra erösitve. Sikerült gyorsan megerkezni Deggendorfba, itt összevasaroltam egy csomo gyümölcsöt, peksütit stb. Rohadt nagy mazlim volt, mert meg beugrottam egy boltba joghurtert, es ekkor elkezdett szakadni az esö. Nagyon szar a nap elejen szetazni, ezert kb 1 orat vartam a bolt elött több mas emberrel, hogy elalljon. Igy egy kis kesesbe kerültem.

Az ut ezutan föleg a gat mellett ment, csak azt nem ertem, miert nem rajta. Raadasul a gat külsö oldalan, tehat a Dunabol semmit se lehetett latni. Niederalteichnal atkompoltam (csak miattam indult el :) aztan tovabb a gat mellett, mig beertem Vilshofenbe. Azaz mielött beertem, meg törtent egy kis baleset. Egy kertvarosi kis utcan mentem, ahol jobboldalt kocsik parkoltak, baloldalt maradt kb 2m. Na, itt mentem kb 20-szal, mikor egy volkswagenes nö kinyitotta az ajtajat, es a kormanyommal teljes lenduletböl elkaptam. Nekem nem lett semmi bajom, meg a biciklinek se, viszont az ajtot ugy kifeszitette az ütközes, hogy nem lehetett becsukni. A nö kicsit ideges volt, bar inkabb magara, merthat neki kellett volna figyelnie. Közben engem kerdezgetett, nem serültem-e meg. Viszont teljesen bepanikolt, hogy mit csinal most majd az autojaval. Javasoltam, hogy ragassza be addig, mig nem megy el a szervizig. Vegul is talalt egy pokot, ezzel fogatta oda a masik ajto kilincsehez, majd elment. Ez amugy egy eleg gyakori biciklisbaleset, mar sok ilyet hallottam, csak rosszabbul is lehet jarni, mint en. Eleg könnyü elkerülni: ha az ut jobb oldalan kocsik parkolnak, nem szabad az ut szelen menni. Itt viszont nem volt erre hely, mert nagyon keskeny volt az ut.
Vilshofen amugy szinten szep kis hely volt, itt visszamentem egy hidon a bal partra, majd kb delutan 4-re elertem Passaut. Itt volt az egyetlen esztetikailg ertekelheto vizieromu, ilyen teglaarchitekturas, tök jo, ezen mentem at a jobb partra, majd a belvarosba, ami egy hosszukas felsziget, merthogy a Duna es az Inn hatarolja, amik itt folynak össze. Mivel nem talaltam Bratwurstot (mar napok ota), ezert a Nordsee-ben ettem halburgert meg fish n chipset. Utana nemsokara bucsut mondtam Nemetorszagnak. Tök jo, hogy ezt a rohadt nagy orszagot sikerült atszelnem. Amugy most mar kb 1300 km-nel tartok, es egyelore birom :)
Az osztrak reszen aztan kezdodtek a hegyek, es az eddigi talan legszebb resz. Hegyoldalak erdövel a ket oldalon, a viz mellett egy bicikliut, es ennyi. Se varosok, se autok, csak ilyen par hazbol allo tanyak, idilli. Mivel kesesben voltam, meg nem is akartam varosban ejszakazni, megalltam egy panzional Inzellben, es itt aludtam (Ausztriabol ugye nem valaszolt senki a HC-n). Ez egy ilyen vilagvegi hely volt. Attol eltekintve, hogy ott folyt a Duna, volt nehany haz, es kesz. A panzio meg ilyen regi paraszthazbol volt atalakitva, ketszintes, es a haz egy udvart vesz körül, jol nezett ki. Egy nemet hazasparral dumaltam ott, akik Passautol Becsig mentek 1 es 2 eves gyerekükkel, akik az utanfutoban utaztak.

Jean-Pierre es sparga

A mai szinten egy jo kis laza nap volt. Jo koran indultam, volt csomo idom.
Stefanrol meg annyit, hogy szinte az osszes butorat o maga csinalta, es mindegyik tok egyedi, pl a konyvespolc fuggoleges elemeit borosuvegek alkotjak, meg ilyenek :) meg o is bicajturazott mar, Würzburgbol elment Svedorszagba.
Tehat elindultam Ingolstadtbol, ezt a varost vegul is nem lattam, tegnap keso volt, reggel meg vissza kellett volna menni, hogy lassam (Stefan egy Mailing nevu elovaros-faluban lakott). Az elso megallom Vohburg volt, az itteni Bäckereit tamadtam meg. Nyomban ezutan utolertem egy hapsit, aki francia volt, Jean-Pierre-nek hivtak es Biarritzbol (Fro.) teker a Fekete-tengerig. Kb delig egyutt mentunk es dumaltunk. Kiderult, hogy 60 eves, es nyugdijaskorat ilyen turakkal tolti. Tavaly Franciaorszagbol Libanonba ment a keresztes hadjaratok utvonalat kovetve. Jofej volt, bar kicsit elojott belole az arrogans francia, pl. mindenkivel csak franciaul volt hajlando beszelni, meg egy Danke-t sem tudott kiejteni a szajan. Szegeny pultost en nyugtattam meg, mert a fazon nem akarta megerteni, hogy nincsenek nyitva. Kerestunk egy kavezot es meghivott egy kavera, kozben en megmutattam neki, mit erdemes megnezni a magyar reszen. Meg megdumaltuk, hogy 15-en, mikor Pestre er, akkor talalkozunk. Egyebkent ott csatlakozik hozza a felesege is, es ugy mennek tovabb.
Az ut ugy nezett ki, hogy megint nem mindig a Duna mellett ment, hanem pl. komlofoldek kozott. Aztan visszament a Dunahoz, ahol osszeszukul, es ilyen nagy sziklak kozott megy. Na, itt nem lehet tovabbmenni bicajjal, mert nincs hol, ugyhogy hajozni kell egy par kilometert (jot szakitanak a hajosok). A kiindulopont egyebkent egy barokk kolostor, amig nem jon a hajo, ottan el lehet tolteni az idot. Szoval Jean-Pierre-rel hajoztunk, kozben egyebkent a bajor teve filmezett, de nem minket, hanem egy kisminkelt oreg not, aki bemondot jatszott. Erkezes utan Kelheimban aztan en mentem tovabb, mert JP egy fokkal lassabb volt (sator, meg miegyebek is voltak a bicajon).
Itt egy kicsit eltevedtem, meg osszekevertem a Dunat a Duna-Rajna-Majna csatornaval (egymas mellett folynak) ugyhogy egy buzamezovel is megismerkedtem, hogy kikeveredjek. De nem ilyen sima alacsony buza, hanem embermagassagu. Meg jo, hogy nem repcefoldon kellett atvagnom.
Egyebkent alapvetoen a Duna, miota mellette megyek, kicsit uncsi, lapos teruletek kozott folyik. Buza, krumpli, kukorica meg ilyesmik. Tegnap volt nehany domb is, ma meg ezek a sziklak, es utana is volt meg par.
A mai nap valahogy mindig ehetnekem volt, ugyhogy sokszor alltam meg. Pl. egy kis faluban (Oberndorf), ahol volt az ut mellett egy sorfozde (Bergheimer Brauerei), es annak az ettermeben ebedeltem. Volt kulon spargamenujuk a spargaszezon alkalmaval, es pont ma gondoltam arra, hogy kiprobalom akkor mar, mert az egyik hostom mar meselte, hogy hogy eszik (sonkaval, krumplival, hollandaise szosszal leontve). Na, en egy ilyet ettem. Nem volt olcso (10€), de finom volt, meg hat mazlim van, hogy most jottem.
A falu utan nem sokkal utolertem egy nemet turast, vele is dumaltunk kicsit Regensburgig. O is kb ezen az uton megy, de Becsnel visszafordul, mert nem szeret olyan orszagba menni, ahol nem erti, mit beszelnek :)
Hat, viccesek ezek a turazok.
Regensburg amugy kb olyan, mint Praga. Van egy hasonlo hidja, es egy akkora belvarosa, kis utcakkal, mint kb Velence, a romai kortol kezdve mindenfele koru hazakkal. Hihetetlen az egesz. Fotot nem is annyira csinaltam, mert igy egeszben jo. Vettem kepeslapot, meg kerestem egy bicajszervizt, mert tegnap eltort a hatso sarhanyo tartoja, azota a csomagra fogatva hoztam. A francia csavo amugy erre azt mondta, hogy kell vennem egy uj sarhanyot - ehhez kepest az eltort tarto helyett adtak egy ujat 1 euroert :)
Meg szerszamokat is adtak, hogy fel tudjam szerelni. Egyebkent ugyanaz a ceg volt, ahol a fekpofakat adtak (ZEG - Zweiraden Experts Germany vagy ilyesmi).
Regensburg utan kezdtem faradni. Itt egy reszen az A3 autopalya mellett ment a bicajut, hat ez nem volt olyan jo, max annyibol, hogy mindig ott mentunk, ha kocsival jottunk Brusszelbol. De szerencsere itt mindenhol aszfalt volt (delelott nem mindig), ugyhogy haladtam. Kozeledtem a cel fele, ugyhogy arra is volt idom, hogy beugorjak Straubingba (ami a tabla szerint Wissenschaftstadt, azaz tudomanyvaros, de ezt a hostom se tudta megmagyarazni) egy fagyira (oda-vissza 7 km). Ezutan a hostom kuldott egy smst hogy csak 9-re er haza. Ekkor utamba akadt egy Biergarten, ugyhogy vacsoraztam ottan egy pastat 2 Radler mellett (az egy sör).
Aztan, amint elindultam onnan, hogy meg jobb legyen a nap, ma is szarra aztam egy oriasi viharban/jegesöben. A különbseg csak az volt a tegnapelöttihez kepest, hogy bicikliuton voltam, ugyhogy annak ellenere, hogy kb csak az utat lattam, nem alltam meg, mentem. Nem is tudtam volna beallni sehova. De a szallasom kb 5 km-re volt, es pont abban a negyedoraban esett, mikor mentem, de aztan ideertem Bogenbe. Ez egy eleg kicsi varoska, a hostom a foteren lakik, es mernok egyebkent.
Ja, a tervekkel ellentetben ma 150 km-t mentem, a tobbi nem tudom hova tunt, bar ugye egy kis szakaszt hajoval tettunk meg. Holnap elvileg 167-et kell mennem, amennyiben talalok szallast a celponton. De ez nem hiszem hogy problema lesz, ma is leszolitottak hogy kell-e zimmer.

Currywurst

Nem mintha a currywurst lett volna a nap fenypontja, de mindegy :)

Hihetetlen modon ma kevesebb lett a tav egy kicsivel, de ezt kompenzalta az, hogy az utnak tobb mint a felen ilyen murvas-koves reszeken kellett mennem, vagy utak melletti bringauton, ami mindig felment a Duna mellett a dombokra, aztan le, aztan fel. Talan meg tobbet is kellett felfele mennem, mint tegnap, pedig akkor voltam a hegyekben.

Amugy a pizza, amit Dieter csinalt, tok finom volt. Ja, es azon a helyen, ahol a vadkenderes sort ittuk (kicsit olyan volt az ize, mint egy gyogyteanak, szerintem nem volt rossz), jatszott egy Tubakulose nevu zenekar, ami nemetul vicces. A tubason kivul egy harmonikas es egy valamilyen pengetos jatszott benne, kicsit erdekes stilusban es oltozetben. A tubas pl zold szinu munkakopenyt viselt :) A helyen egyebkent rajtunk kivul kb csak punkok ultek, biztos illik a profiljukhoz ez a vadkenderes ize. De mikor ezek elkezdtek jatszani, bemenekultek a fedett reszre..

Nemettudasom amugy fejlodik, mert Dieter baratnoje nem tudott angolul, ezert nemetul beszelgettunk, ami igen erdekes volt, tekintve hogy en nem tudok nemetul. Pl olyanokat sem tudok, hogy mert vagy mindig, ezert eleg nehez mondatokat kepezni.

Reggel meg ellatott Dieter mindenfele joval, mert szerinte vasarnap nincs nyitva semmi. Ez nem volt igaz, de vegul is banant nem biztos hogy talaltam volna. Indulas utan eloszor visszamentem egy kicsit a Dunan megnezni, ahogy az Iller belefolyik, mert allitolag majdnem akkora ott, mint a Duna. Azert nem, de vicces, hogy sokkal gyorsabb es igy osszefolyik a lassu Dunaval. A Dunan amugy egy csomo vizieromu van (es egyebkent a Neckar is tele volt veluk), meg egyebkent is mindenhol mindenfele Kraftwerkek vannak. Ezutan elindultam lefele, Ulmban egy parkon keresztul aztan tovabb a bal parton. Tok jo szakaszok voltak az arteri erdokben, eger- meg tolgyerdok (nem egér, hanem éger :) csak neha nehez volt megtalalni, meg altalaban ezek nem voltak burkolva. Günzburgban atmentem a jobb partra egy ideiglenes gyaloghidon (a hidat eppen ujjaepitettek), es ottan talaltam egy Bäckereit ami nyitva volt es ott reggeliztem. Ez egy tök jo varos, egy dombon van a központja egy szep elnyujtott foterrel.

Aztan vissza bal part, ott Gundelfingen jott, szinten varfallal meg miegyebbel, tenyleg durva hogy minden kisvaros olyan, mint a Pumukliban, jo kis hazak, varkapu, macskakoves foter. De ezeken a reszeken tenyleg nem sokat ment a Duna mellett a bicajut, inkabb az autout mellett, vagy valahol a buzamezok kozott. Mivel elegge tuzott a nap, jobban ertekeltem volna az erdot.

Aztan elertem Donauwörthöt a terv szerint, kb 3-ra akartam megerkezni. Itt tovabb taplalkoztam, egy olasz cafeban (ahol csak olaszok voltak es olaszul beszeltek, de ezt mar tapasztaltam Becsben is) ettem fagyit es tiramisut. Ez utobbibol egy kb 10x20 cm-es darabot adtak, brutalis volt. Innen mar csak 68 km volt Ingolstadtig, de aztan kiderult hogy kevesebb. Viszont itt jottek a kemeny emelkedok, nem kedveltem oket. Jo, voltak utana lejtok is, mondjuk 43-nal tobbre nem gyorsultam, de nem szamoltam ki, hogy ez kompenzalta-e az emelkedon nyujtott 12-13 km/h-s sebesseget (sot ha nagyon nem birtam, akkor szerpentineztem az uton jobbra-balra..). Aztan volt olyan resz is mert elvileg a Donau Radwanderweg jelzest kovettem, hogy ugy lattam kerulot tesz, es levagtam a Duna partjan egy szarabb uton, de 1. rovidebb volt, 2. nem ment arra senki, es kicsit nyugisabb volt. Nem zavarnak annyira a bicajosok, de ma tenyleg tomeg volt, mert vasarnap van. A meleg viszont eleg durva volt. Eloszor Donauworthben a szokokuttal hutottem le magam, aztan ezen a nyugis szakaszon a Duna vizevel :) Nem tudom, elottem vagy utanam fog-e megerkezni Pestre az a par csepp (o ugyanis ejszaka is folyik). Szoval elegge farasztott a hoseg meg a murvas utak meg emelkedok, kozben meg csinaltam egy megallot Steppergben a helyi tekeklub sorozojeben, itt ettem Currywurstot sultkrumplival. A Currywurst automatikusan le volt ontve 1 liter ketchuppal es az egeszre ra volt boritva egy adag currypor. Szoval igy egy kicsit sosra sikerult, de jolesett.

Ma Stefannal alszom Ingolstadtban, o ilyen specialis iskolaban tanit gyerekeket, es az elobb grilleztunk a kertjeben ilyen debreceni-szeruseget meg cukkinit salataval (olyasmi lakasa van mint nekunk). Azt el is felejtettem irni, hogy Bad Honnefben meg savanyukaposztas nudlit kaptam (azzal a megjegyzessel, hogy van egy csomo mindenuk, amit ugyis kidobnanak, azt megehetem :) - ezek a nemzetkozi maganegyetemistak voltak amugy).

No, holnap megyek Bogenbe, ez egy pici varos Passau elott, de egyreszt itt kaptam szallast, masreszt eleg lesz az a 158 km. Reggel koran tudok vegre indulni, mert a csavo lelep 6.30-kor dolgozni, ugyhogy en is. Tok jo kora reggel menni, nincs meleg, minden nyugis. Es igy meg talan regensburgi varosnezesre is lesz idom. Ja, a sracnak van egy csomo biciklisterkepe, ugyhogy meg tudtam nezni, hogy merre erdemes menni. Valoszinuleg kompolnom is kell majd, eddig csak a Neckaron kellett ketszer, most majd itt is. A komp amugy nem ugy van, mint otthon, hogy van menetrendje, hanem ha osszegyulik 2-3 autos vagy bringas, akkor megy.

Na, eldugulok.

Füvezes Ulmban

Hat a vizvalaszto, vagyis a Schwäbische Alb megmaszasa nem volt tul nehez, a problemat inkabb az okozta, hogy ma meg nagyobb esot kaptam, mint tegnap. Meg elotte Geislingenben tartottam egy pihenot, vagyis ettem egy fagyit a setaloutcan. Aztan ahogy elindultam, eleredt. Ugy esett, hogy kb latni sem lehetett, es azon a szakaszon pont nem volt bringaut sem Ugyhogy lealltam egy ilyen vasut alatti aluljaroba a semmi kozepen, mikor mar nagyon esett, megettem a szokasos napi 2 bananbol a masodikat (meg Ludwigsburgban vettem okt reggel, aminek nagyon szep barokk fotere van, es szombat leven piac volt), kekszet, meg atoltoztem. Közben a kulacsot kiraktam az esöre, es összegyült kb fel deci viz :) Ezutan jott volna a hegy teteje, es az eso utani napsutesben (legjobb) nekiindultam, volt nehany emelkedo, de foleg lejtok utan, azt meg lenduletbol lehetett venni, es egyszer csak Ulmban voltam, kb. fel7kor.
Kivetelesen nem diak a hostom itt, hanem egy informatikus srac, aki a brazil baratnojevel el, aki takarito es masszornek tanul. A srac megmutatta Ulmot, mert ok fenn laknak a villanegyedben, bar kicsit idegennek erzik ott magukat. Aki nem tudna, Ulmban van a vilag legmagasabb temploma, ami nem dom, ahogy azt tudjuk, hanem münster, ugyanis nem katolikus, hanem evangelikus. Olyasmi, mint a debreceni Nagytemplom, bar az kalvinista,tudom. Ja meg itt van a Duna, es itt meg ilyen kisebb folyocska, nagyon vicces. Meg beültünk egy helyre, ahol vadkenderböl keszült sört meg kajakat szolgalnak fel, persze hatasuk nincs, különben nem arulhatnak, legalabbis ezt mondta Dieter, a hostom. Mi csak egy (vadkenderes) sört ittunk. Most meg pizzat süt, ö gyurta, meg mielött jöttem.
Holnap kicsit több lesz az adag, 168 km, a Duna menten, tehat sima ügy, inkabb attol függ majd a szintidö, hogy milyen a burkolat, mert ezzel neha mar megjartam.
A 13000 forintos esökabatban meg vegkepp elvesztettem a bizalmam. Utolso nap vettem otthon, 1 oraval indulas elott, csak ilyen volt, es azt mondta az elado, viz- es szelallo, totalisan szigetel. Ez kisebb esöben igaz is volt, tenyleg ugy szigetelt, hogy teljesen beizzadtam ala. Nagyobb esöben pedig szimplan atazott. Az ketsegtelen elonye, hogy kb 3 gramm, de talan nem ez a legfontosabb. A többi cucc viszont jol teljesit, a bicikli teljesen rendben van, ilyen nagy esök utan nyilvan kell olajozas, de ennyi. A szemüveg is jol jött pl a Rajna menten, a bogarak miatt, de ma nem is hasznaltam. Kicsit idegesito azert, hogy rafolyik az izzadtsag es törölgetni kell. A nadrag nagyon jo, a hatsom nem is faj soha, csak a terdem. Azt hiszem kisebb attetelben kellene tekernem, mert ha vizszintesbe erek, egybol felsö lanctanyerra teszem, es ez nem biztos, hogy jo a terdnek. A kesztyüt nem tudom, lehet hogy fajna a kezem, ha nem hasznalnam.

Hat, ha tenyleg nem törtenik otthon semmi, akkor irok meg. Remelem a projektemmel is minden rendben van, egyelöre nem irt senki se Tapolcarol, se a cegtöl. Indulas elötti nap ejjel 1.30-kor sikerült elküldeni az anyagot, ezuton is koszonom Evanak, hogy nala befejezhettem a munkamat.

Mar tobb alkalommal is ugy jottem el reggel amugy, hogy a szallasadom meg aludt, en meg szepen leleptem (tudtak, hogy koran indulok). De különösen ma reggel, mivel szombat volt, eleg nyugis volt minden. Ahol reggel jöttem (a tett helyszinetöl), a völgyben jo nagy köd volt, benne tehenek latszottak homalyosan, olyan jo kis friss reggel volt. Es ezutan ertem a ludwigsburgi piacra. Szoval olyan jol kijott minden ma. Az esö szar volt, de most remelem megszarad minden reggelre. Ja, egyebkent a telikertben (gyk veranda, de csak redönnyel zart) alszom egy Grankulla agyon, ahol a padlobol egy citromfaszerüseg nö ki, es keresztben egy függöagy is van :) joejt!

Vizvalaszto elott

Probaltam ma fogni egy internetcafet, mert a hostoknal kicsit stresszes irni. Az alvason kivul alig toltok ott par orat, es akkor eleg bunkosag a kepernyo elott ulni, mert persze megkerdezik, hogy meg akarom-e nezni a mailem.
Tegnap este meg megneztuk a terkepet a hostokkal (2 fiu, 1 lany), ugyhogy ha nem lesz bicikliut, akkor se fogok eltevedni, mint tegnap. Az a dolog meg nem hagyott nyugodni, hogy egy szakaszt (bar csak 30 km) vonattal tettem meg, ugyhogy ma reggel visszamentem vonattal a tett szinhelyere, es onnan folytattam. Es bar ma kelek at a vizvalaszton, csak 100 km a mai adag, ugyhogy meg ez is belefert. Sot, az internetcafe is. Meg 50 km van Ulmig, egyelore meg mindig egy volgyben megyek, egy kicsit meg mentem ma is a Neckar mellett, aztan a Fils volgyeben folytattam. Majd amikor atkelek a vizvalaszton, azt is elhagyom, es legurulok Ulmba.
Itt az utvonal:
http://maps.google.com/maps/ms?ie=UTF8&hl=de&msa=0&ll=48.409662,9.975071&spn=0.038173,0.080338&t=h&z=14&msid=106185654701458235459.00044e8536d9484e7eb77
Ez a volgy is szep, kicsit szelesebb, mint a Neckare, de sok rettel, tehennel, ilyesmi. Neha egy-egy varos, viszonylag modern kozponttal. A Stuttgart kornyeki szakaszon dumaltam ket nemettel, akik szinten turaznak, de ok kevesebbet. Egyebkent is mindenhol egy csomo biciklis jon szembe, turazok is meg helyiek is.

Most van idom mindenfelerol irni. Elkepeszto, hogy meg vannak itt csinalva a bringautak. Minden fout mellett van altalaban, de ha valaki nem szereti a kocsik zajat, az mehet ilyen mezogazdasagi utakon is, ezek altalaban ki vannak tablazva mint biciklis utvonalak (plusz meg vannak ezeke a folyo menti turistabicikliutak). Varoson belul egyebkent sok a gyalogbringaut, de normalisabb helyeken bringasav van. Az autopalya, vasut, folyok folott/alatt csomo gyalogos/biciklis hid/aluljaro van. Csak ilyenkor mindig felmerul bennem, hogy vajon eloszor el kell jutni egy olyan szintre, ami itt van (millionyi auto es autopalyak mindenhol), hogy rendes bicikliutak epulhessenek, vagy anelkul is megy..?
Mondjuk a vonatok is kb 5 percekent huznak el mellettem, ugyhogy itt tenyleg nem eleg se az egyik, se a masik infarstruktrura, egyedul nem birna el ezt a forgalmat. Ja es meg pluszban a hajok a folyokon (bar azokat mindig lehagytam :).

Reggel megint at kellett mennem Stuttgarton (a palyaudvarra), es olyan fura varos ez. Egy nagy volgyben van, es a kozepet egy oriasi park alkotja, amiben egy csomo nyul van. Itt futnak ossze a bicikliutak, az S-bahn, U-bahn, mittudomenmi.

Ja, tegnap elazott egy csomo mindenem a viharban, es nem szaradt meg, csak az, amit megint felvettem, mert ugye rajtam megszarad. Na mindegy.

Ausztriabol meg tovabbra sincs valasz, szoval ott lehet hogy kiprobalok valami bed&breakfast-et, a valtozatossag kedveert. Meg rajottem, hogy Pozsonyban ismerek embereket a Danubiarol, ugyhogy irtam nekik, otthon vannak-e.

Mar egesz jol tudok nemetul zsomlet, vizet meg Bratwurstot kerni. Csak amikor mondok valamit, mindig felig hollandul sikerul ("Haben Sie stille Wasser of niet?"), amit persze nem annyira ertenek. Muveletlen nemetek, miert nem beszelnek hollandul?

Otthon ugy tunik, nem tortenik semmi. Bar mondjuk hireket nem nezek, mert minek.

No, hat akkor nekivagok a vizvalasztonak. Utana elvileg mar csak lefele lesz Pestig.

Ami sok, az sok

Ezt eredetileg a tegnapi napra akartam irni, de a maira inkabb illik. Elindultam Mannheimbol a Neckar menten. Eloszor megneztem a kozpontot, ami annyira nincs is, de tudom, hogy Kati itt tanult (dolgozott?), ezert erdekelt. Az uton az elso nagyobb hely Heidelberg volt. Eloszor atmentem egy modern campuson, aztan atmentem a hidon es ott volt az ovaros, ami tenyleg szep, de a tegnapiak jobbak voltak szerintem. Itt japanokat fenykepeztem, hatterben a hazakkal (maskepp nem lehetett), meg reggeliztem is egy padon, mikozben nyuzsogtek korulottem a japanok. Szar lehet itt lakni.
Heidelberg mar a hegyek kozott van, ide beszoritva folyik a Neckar, es meg a Rajnanal is romantikusabb meg festmenyszeru varak meg kisvarosok sorakoznak rajta. Itt mar nincsenek is olyan forgalmas utak, igaz, sokszor a bringaut is sima erdei ut, burkolat nelkul, de jol kitapostak a biciklik, ugyhogy volt olyan, hogy ezen is 30-cal mentem.
Ha nem az erdoben mentem, elegge szar volt a napsutes, hiaba kentem be a combom. De eleg jol haladtam. Kb 4-re elertem Heilbronnt, ez egy iszonyatos iparvidek, gyorsan magam mogott hagytam. Ilyen van egy par helyen, de neha erdekes. Pl mentem el uveggyar mellett, meg egy csomo kotoro mellett, amikor a fejem felett megy a cso, amin at az uszalyra nyomatjak a zuzottkovet. Ja igen, Mainz pedig csokiilattal fogadott (ezert is tetszett), ekkor meglattam egy nagy gyarat Nescafe felirattal. Volt olyan is, hogy a bringaut atvezetett valami ladagyaron, ott mentek a targoncak, de ugy tunik, megszoktak.
Heilbronn utan szolok jottek, ilyen nagyon meredeken epitett, ilyen a Rajnanal is volt amugy, aztan egyre bonyolultabb lett a bringaut, nem a parton ment, hanem fol az egyik faluba, le a masikba, es akkor egyszer csak leszakadt az eg. A problema csak az volt, hogy a zivatar nem akart elallni. Ettol en meg mentem, csak idokozben elvesztettem a jelzest, es ugy tudtam, hogy meg vagy 50 km van Stuttgartig. Ugyhogy csaltam: este 7-kor egy Bietigheim nevu varosban fogtam egy vonatot, ami bevitt Stuttgartba (a 20 eurosomat fel kellett valtani, mert vizesen nem vette be a jegyautomata...)
A vonaton atoltoztem, es 8-ra odaertem a szallasra. Nem akartam ugy, mint tegnap, hogy 11-re erek. Kozben lattam a stuttgarti U-bahn villamost, nagyon vicces, mert magas a peronja, de a kocsik kozott megy. Tehat mikor alltam egy kocsi mogott a lampanal, ahol egy megallo volt, fentrol figyeltek a villamosra varo utasok.
A szallasadoim itt is diakok, 3 kornyezetmernok-hallgato. Ok is finom pastat foztek, paradicsomszoszost borsoval, es soroztunk is :) Node abbahagyom, mert mar teljesen antiszocialis vagyok itt. Ja, a felretervezesem pozitiv pontja, hogy (elvileg) holnapra kevesebb jut, de ki tudja, mi lesz meg ebbol. Holnap nem tudok folyot kovetni, a Neckart meg egy kicsit, de utana at kell jutnom a vizvalaszton, hogy a Duna volgyebe jussak.

Rajna minden mennyisegben

Ez most a tegnapi nap (csutortok?), csak akkor nem jutottam nethez. Szoval elindultam ebbol a Bad Honnef nevu udulo-diakvarosbol a Rajna menten felfele. Kicsit kesve, mert reggeliztunk es megse rohanhattam el csak ugy. Ez aztan halmozodott napkozben...
Az elejen foleg az ut mellett volt bringaut, es ha utbaesett valami falu, azert megneztem. Epp fenykepeztem az egyikben, amikor egy bacsi megszolitott es elmagyarazta, mit is kellene lefenykepezni (a peket abrazolo szobrot a haz falan), es azt is elmondta, hogy a masik utcaban van ihato forras. Ami eleg fontos dolog, mert a kulacsom fel literes. Altalaban vagy peksegben stb vettem vizet, aztan gyorsan visszavittem az uveget, mert ugye itt minden betetdijas, vagy ha valaki a kertben volt, akkor megkertem, hogy toltse meg a kulacsot. Ilyenkor mindig megkerdeztek, hogy asvanyvizet-e vagy csapvizet, es mindegy, hogy mit mondtam, asvanyvizet hoztak.
Szoval haladtam, Neuwiedben atmentem a bal partra (nekem jobb oldal, mert felfele megyek :), es a cel Koblenz volt, amit mar ismertem a Mosel-turankrol. Ez meg ugy ment. Itt megebedeltem (peksutik, banan, ilyesmi). Utana jott az eddigi legszebb resz (kepek kesobb..), a Dunakanyart kell elkepzelni megtobbszorozve, tomentelen mennyisegu varral, regi varosokkal, stb. Nem volt idom mindenhol megallni, fenykepezni se tudtam mindent, mert 5 percenkent megallhattam volna. St. Goar pl. nagyon szep volt, es tele volt angolokkal. Aztan Mainz kovetkezett, nekem nagyon bejott. Tok jo terei vannak a belvarosban, a parton pedig egy regi erod elott egy oriasi ter-terasz, majd egy hid vezet at egy szigetre, ahol park van. Innen megceloztam Wormst. ami meg szinten a bal part. Mainz utan az eddigiektol elteroen nem voltak varosok, hanem ilyen arteri erdo-szeruseg mellett ment az ut. Aztan kezdtek rosszra fordulni a dolgok, egyre tobb burkolatlan szakasz volt, ami meg burkolt volt, az nem is tudom milyen mozaikkal, amin nem lehetett menni. Meg ilyen feliratok, hogy "danger to life, this is the practice territory of the US Army", ugy latszik ez nem all ellentetben a bicikliuttal, Ja, iszonyatos hoseg volt, amig nem szereztem naptejet, egtem rendesen. Aztan estefele, mikor mar nagyon elegem volt a bogarakbol. akkor lementem a Rajnahoz es megmosakodtam benne, tok jol esett. Szoval Worms nem akart kozeledni, es mar este 8 is elmult. Meg egy faluban kertem vizet, aztan valahogy beertem. Azert mentem ezen az oldalon, mert Worms tok hires, es azt hittem hogy szep is, de ez nem igaz, csak 2 templom van kb., valoszinuleg a tobbi regi dolgot lebombaztak. Ez meg hagyjan. De a papirom szerint innen 10 km volt Mannheim, ahol aludtam. Igazabol 25. Atmentem a hidon, es a szurkuletben mentem a gaton. Itt egy hazaspar eligazitott, hogy juthatok a legrovidebb uton Mannheimbe. A fout mellett volt bringaut, az meg oke volt, de a varosba beerve elegge eltevedtem. Aztan megtalaltam a kozpontot, es a szallasadom hazat is siman (a Neckar folyotol nem messze, ahol masnap folytatom), de csak este 11-re ertem oda.. Vegul 235 km-t mentem aznap. A szallasadom negy szociologus lany volt, egy olyan lakassal, ami ugy nezett ki, mint egy kortars muveszeti galeria: plakatok (foleg ilyen antiglobalistak), fura butorok, nagy osszevisszasag. En egy oriasi szobaban alhattam egyedul, egy jo kis matracon (tegnap gumimatracon kellett..). Ja es kaptam a maradek pastabol is, amit a lanyok csinaltak, ilyen padlizsanos-zoldsges, az jol esett.
Utana megneztem a masnapi tervet, es rajottem, hogy elszamoltam, mert a szallast attettem Stuttgartba, de a kilometerszamot ugyhagytam es ahhoz meg hozza kell adni a Stuttgartig tarto szakaszt, amivel egyutt az osszesen 210.. ugyhogy az se lesz egyszeru nap.
Ajandekba altalaban speculaast adok (a stroopwafelre jobban vigyazok:), es mindenki azt mondja ra, ja, spekulatius, ezt karacsonykor szoktuk enni. Na, most ennyi.

Megtalalni Bonnt

..nehez, avagy hogy lett a mai napra tervezett 100 km-embol 140. Mivel ugy gondoltam, hogy konnyu napom lesz, 8.30 korul indultam Aachenbol, ahol betertem egy bio-szupermarketbe, vettem peksutit, meg kerestem bicikliboltot, mert tegnap az esoben szarra koptak a hatso fekpofak, de zarva volt. Szoval kicsit ovatosan indultam el, de nem akartam szobrozni 10-ig, gondolom akkor nyitott a tobbi bicajbolt is. Szerencsere Nemetorszagban is vannak kertek alatti bicikliutak, ugyhogy ezeket hasznaltam, de konnyu elveszteni az iranyt. Mindenesetre konnyen eljutottam Eschweilerbe, ahol vart engem egy bicikliszerviz. Itt adtak fekpofat (olyat, ami nem kopik konnyen el, bar draga, 10 euro), fel is szereltek, sot furtak nekem egy kulacstartot is, es azt is tettek, meg ajandekba kaptam egy uveg asvanyvizet :)
Ugyanennek a varosnak a piacan vettem fel kilo epret, es a termeszet lagy olen a peksutivel egyutt bezabaltam. Itt egy kicsit eltevedtem, es mindenfele foldutakon jutottam at a kovetkezo varosba, hogy azutan meg jobban eltevedjek. Itt egy orszagutis adott tanacsot, hogy merre van Bonn, es tenyleg arra volt, de a szamokbol kiderul, hogy eleg nagy kerulot tettem.
Ezelott meg volt 2 vicces elmenyem. Ja igen, itt mindenhol sparga- es eperfoldek vannak, es most sparga- es eperszezon van. Spargat nem vettem, mert asszem nyersen nem jo. Na szoval egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy elhuz mellettem a bicikliuton kb 150 biciklis. De nem profik, hanem szedett-vedett bicikliken indiai vagy pakisztani kinezetu emberek, mindegyiknek a kezeben egy kerekes bevasarlokocsi-szeruseg. Mint kiderult, ezzel gyujtik az epret, ugyanis az eperfoldre igyekeztek. Ez akkor derult szamomra ki, mikor egy kilometerrel arrebb egy ilyen mezogazdasagi uton megallt ket teherauto, es kiszallt beloluk kb 150 lengyel, mindegyiknek a kezeben egy ilyen ize, es indultak epret gyujteni. Ime a globalizacio Nemetorszagban :)
Tehat beertem Bonnba, ami iszonyatosan jo varos. Majd rakok kepeket is, azon jol latszik. Sok bicajos, es nagyon jo a belvarosa. Itt vettem Bratwurstot, hogy ma is egyek meleget, meg fagyit, hogy hideget is. Elegge kesesben voltam, bar mar csak 15 km volt a celig, szoval mentem tovabb. Ja, Bonnban ertem el a Rajnat, talaltam egy hidat, azon atmentem a tuloldalara, es ott egy jo szeles parti setanyon mentem Bad Honnefig. Ez egy kisvaros, itt alszom ma egy nemzetkozi egyetem campusan ket diaknal. Az erkelyen irom eztet, mert csak itt van wifi. Ezek is tok jo fejek, csak mar nem akarok pofatlan lenni, ugyhogy abbahagyom. Holnap 213 km-em van, mert Mannheim a cel, ugyhogy aludni kene.

Esöben Aachenbe

Az elsö nap Belgiumot, azon belül Flandriat probaltam bevenni. Az elejen egybol sikerult eltevednem, valahogy a tervureni Afrika Muzeumnal jutottam ki, es ugy jutottam Leuvenbe. Innen tovabb keletre, Hasselt fele a szamozott biciklis csomopontokon. Ezek altalaban kertek alatti, mezogazdasagi utakon vezetnek, hihetetlen jo helyeken. A gond csak az volt, hogy valahogy atszamoztak oket, csak nehany maradt ugyanaz. Igy nem nagyon tudtam utkozben, hogy hol vagyok, probaltam tartani a keleti iranyt. Egy kapalo bacsi sem tudott sokkal tobb utmutatast adni az onnan 30 km-re levo varoshoz (az meg nagyon messze van :). Na, valahogy elkeveredtem Hasseltig, ahol tudtam fincsi banant, almat es egyebeket venni. Hasselt arrol hires, hogy egesz biciklis alul- es feluljarorendszerei vannak, tokre elvetztem. Ezutan viszont elkezdett esni. Szembeszel az eddig is volt, esovel egyutt meg jobb. Kb. 25 km-en at az Albertkanaal mellett ment az utam, ez kb olyan szeles, mint a Duna, csak a belgak astak. Nagyon szorgalmas nepek ezek. Na, emellett van egy csomo gyar, meg ilyenek, nem volt egy izgalmas resz. A hidak alatt neha pihentem es ettem a kekszeket.
Aztan valahol atmentem a hataron es ott voltam Maastrichtban kb 15.30 korul, ami nem is rossz (125 km Bxl-tol). Itt a foteren vettem loempiat, jo meleg volt :)
Ja es persze jartam az Albert Heijn-ban is (stroopwafel :))), de sajnos nem vehettem belole tul sokat. A foteren megszolitott egy bacsi es elmeselte a varoshaza tortenetet, meg ilyesmi dolgokat. Jo fej volt. Azt is tudta, hogy koszonom.
Maastricht tok jo hely, meg ellettem volna ott egy ideig, de Aachenben szerveztem szallast (de igy utolag Maastrichtba szerveztem volna, bar Aachen se volt rossz).
Aachenbe az ut gonosz, alattomos, hosszu emelkedok (es lejtok) sorozatabol allt, nagyon utaltam. Csak 20 km, de nem akart vege lenni. Vege lett. Aachenben orvostanhallgatoknal laktam, volt egy tok jo teraszuk (majd rakok kepeket is, ha tudok letolteni..).
Na, most ennyi. Bar igazabol ez tegnap volt, csak akkor nem jutott eszembe, hogy blogoljak.

Biciklizni jo

Hat, nincs sok idom irni, de akkor valamit az otletrol. Valamikor tavasszal eszembe jutott (de mar neha korabban is), hogy haza kene jonni Brusszelbol bicajjal. Mert akkor vegre latom, mi is van a ket hely kozott, amit mindig atrepultunk. Meg tok jo erzes (lesz, ha sikerul), hogy sajat erombol is meg tudom tenni az utat.

Szerveztem, terveztem, es egy viszonylag egyszeru utat valasztottam: Brusszelbol Leuvenen, Maastrichton es Aachenen at elmegyek a Rajnaig, amellett egeszen a Neckar folyoig (Mannheim), ami elvezet Stuttgartba, itten megmaszom a Svab-Alb dombjait, legurulok Ulmba es csordogalok a Duna mellett Pestig.
A szallast a Hospitality Club tagjai adjak, az indulasra sikerult is osszegyujtenem mind a 7 nemetorszagi szallasadot, az osztrakok nem akarnak valaszolni, de meg van idom.

Eszter vett nekem sok finom kekszet, meg egy jo kis bicajosnadragot (ami kivulrol nem latszik annak), ezeknek nagy hasznat fogom venni :)